Hírek

Az evolúció során a Föld mágneses mezeje az élőlények környezetének alapvető alkotóeleme volt. A Föld mágneses tere az Egyenlítőn körülbelül 25-65 T, a mágneses pólusok közelében pedig meghaladhatja a 60 T-t, ami a mágneses mezővonalak dőlésszögének változásából adódik (Zhang & Tian, 2020). A Föld mágneses terének külső pajzsa kritikus szerepet játszik bolygónk védelmében a káros nap- és kozmikus sugárzástól. Olyan védőgátként működik, amely eltéríti és csapdába ejti a nagy energiájú töltött részecskéket, megakadályozva, hogy azok közvetlenül a Föld felszínébe csapódjanak. Ez az árnyékoló hatás elengedhetetlen a lakható környezet fenntartásához, mivel az ilyen részecskéknek való kitettség káros lehet az élő szervezetekre (Saliev et al., 2018; Zhang & Tian, 2020). A jelen korban azonban számos élőlénynek alkalmazkodnia kellett a különböző, főként elektromos eszközök által generált mágneses mezőkhöz. Az elektromágneses sugárzás mindenütt jelenlévő jellege és az emberre gyakorolt, még ismeretlen hatásai aggodalomra adnak okot a közegészségüggyel kapcsolatban. A várható káros hatások mellett a mágneses mezők számos előnyös tulajdonsággal is rendelkeznek. A mai humán gyógyászatban a rák kezelésére használják őket (Saliev et al., 2018). Továbbá potenciális alkalmazási területük van a biotechnológiai folyamatokban, ahol az élő szervezetek használata kihívást jelent a folyamatszabályozásban. Az organizmusok számára alapvető fontosságú az optimális növekedési feltételek fenntartása, és az iparágak számára kulcsfontosságú a jobb termékhozamot (pl. gyógyszerek, enzimek és más biomolekulák) eredményező sejtfolyamatok priorizálása vagy a kívánt folyamatok felgyorsítása (Dabros et al., 2010). Ebben az összefüggésben a mágneses mező értékes eszközként szolgálhat a biotechnológiai folyamatszabályozásban, mivel nem invazív jellegének köszönhetően külső környezeti tényezőként működik az ipar széles spektrumában. A mágneses mezők használata hosszú távon fenntartható alternatívát is jelenthet, amely környezetileg elfogadható (miközben mágneseket vagy gyenge elektromos mezőket használ), és a biotechnológiai folyamatok széles spektrumát képes befolyásolni, ezáltal növelve azok versenyképességét a hagyományos, kevésbé környezetbarát módszerekhez képest (Dabros et al., 2010; Saliev et al., 2018).
A mágneses mezők használata széleskörűen alkalmazható a különböző biotechnológiákban, mivel nem befolyásolja közvetlenül a közeg jellemzőit, és ezért nem befolyásolja a közeg összetételét vagy a termék minőségét. Ugyanakkor felgyorsíthatja a növekedést és a biomassza termelést, stabilizálhatja a baktériumközösségeket, és felgyorsíthat bizonyos folyamatokat, például a hulladékfeldolgozást vagy a fémek visszanyerését (Sedlakova-Kadukova, 2022). Annak ellenére, hogy a mágneses mezőkben már feltárták a lehetőséget bizonyos sejtfolyamatok befolyásolására, még mindig kevés tanulmány van, amely megpróbálta ezt a potenciált a gyakorlatban kihasználni, így ez a terület további vizsgálatokat kíván. A megfelelő szabályozási mechanizmusok alkalmazása az egyik ígéretes megközelítés arra, hogy a biotechnológiai folyamatokat a hagyományos ipari eljárások versenyképes alternatívájává tegyük (Panchal et al., 2017). Sincak és társai (2023) egy idén ősszel megjelent tanulmányukban összefoglalták a mágneses mezők biotechnológiai folyamatok szabályozására történő felhasználásával kapcsolatos eddigi eredményeket. Céljuk az volt, hogy összefoglalják az elektromágneses mezőknek a biotechnológiai folyamatok szabályozásában való felhasználásával kapcsolatos, már publikált információkat, különös tekintettel a növényi és mikrobiális technológiákra. Ebben az áttekintésben nem csak a biotechnológiai folyamatszabályozás fontosságát és kihívásait tárgyalják, hanem összefoglalják a mágneses mezők eukarióta biotechnológiában, különösen az orvostudományban, az élelmiszeriparban, valamint a fitoremediációban való felhasználási lehetőségeiről megjelent információkat is. Összegyűjtötték továbbá a prokarióta biotechnológiával, többek között a biobányászattal, az orvostudománnyal, az élelmiszeriparral és a szennyezőanyagok eltávolításával kapcsolatos információkat, és megvitatták, hogy ezek hogyan javíthatók a mágneses mezőnek való kitettséggel.  
A prokarióta sejtekkel elért kutatási eredmények

Fémvisszanyerés
A biobányászat alternatív módszer fémek kinyerésére elektronikai hulladékból vagy alacsony minőségű ércekből, amelyek fémeket, például cinket, nikkelt, ólmot, kadmiumot, rezet vagy kobaltot tartalmaznak (Luptakova et al., 2007; Sedlakova-Kadukova et al., 2017). A biobányászatban használt tipikus baktériumok közé tartoznak az Acidithiobacillus, Thiobacillus, Thermithiobacillus, Leptospirillum, Halothiobacillus és Sulfolobus nemzetségek baktériumai (Zhang et al., 2018; Dev et al., 2020), de a legtöbbet tanulmányozott baktérium az Acidithiobacillus ferrooxidans. Az A. ferrooxidans egy kemolitoautotróf Gram-negatív -proteobaktérium, amely CO2-t köt meg a légkörből, és energiát nyer a vas (Fe(II)), az elemi kén vagy részben oxidált kénvegyületek oxidációjával (Zhang et al., 2012). Olcsó és nem bonyolult táptalajon termeszthető (Lu et al., 2020). Potenciálisan alkalmazható szilárd anyagok és gázok kéntelenítésében, ércekből, e-hulladékból és iszapból történő fémvisszanyerésben (Zhang et al., 2012), valamint bizonyos ipari potenciállal rendelkező termékek egyidejű előállításában (Panda, 2020). A vas- és kénoxidáló baktériumok lassú növekedési sebességükről ismertek. A folyamat lassú reakciósebessége és hosszú működési ideje némileg korlátozza gyakorlati alkalmazását (Wei et al., 2020), ami lehetőséget kínál a biotechnológiai fejlesztésekre, például mágneses mező alkalmazásával. Jelenleg elektromágneses tereket használnak a szubsztrát vagy a biobányászati termékek mágneses elválasztására (Cui et al., 2017), vagy maga a biobányászat szubsztrátja is lehet mágneses tulajdonságokkal rendelkező anyag (Yan et al., 2017).

Élelmiszeripari alkalmazások
A mágneses mezők, feltételezett pozitív hatásuk miatt, széles körben alkalmazhatók az élelmiszeriparban, mivel nem változtatják meg a termék kémiai összetételét (Lin et al., 2019). A mágneses térnek való kitettség azonban a kémiai szubsztrátok közötti ütközési sebesség növelése vagy a diffúziós sebesség fokozása révén befolyásolhatja a reakciókinetikát (Lucena et al., 2020). A gyengébb mágneses terek (mT tartományban) általában támogatják a mikrobák növekedését (Mouhoub et al., 2018), míg a nagy intenzitású impulzus mágneses tereket széles körben használják nem termikus sterilizálási technológiaként az élelmiszer-feldolgozásban (Xu et al., 2019). Ezek a technológiák rövid sterilizálási idővel és alacsony energiafogyasztással járnak, és jobban megőrzik az élelmiszerek eredeti táplálkozási és érzékszervi tulajdonságait. További területek, ahol már alkalmazzák a mágneses mezőket, az enzimaktivitás passziválása (Lin et al., 2019), a gyümölcsök és zöldségek tartósítása, valamint az erjesztési folyamatok javítása (Alvarez et al., 2006). A legtöbb erjesztett élelmiszer természetes érlelési folyamatot igényel a kívánt ízek és aromák kialakulásához, ami gyakran akadálya a költséghatékony előállításnak. Ezért rendkívül előnyös lenne egy olyan eljárás, amely rövidebb idő alatt fokozza a kívánt ízt. Korábbi tanulmányok már vizsgálták a mágneses mezők használatát a mikrobiális fermentáció segítésére (Alvarez et al., 2006). A közelmúltban kedvező eredményeket figyeltek meg különböző erősségű mágneses mezők alkalmazásával az erjesztett élelmiszerek széles körének érlelésének felgyorsítására. A változó mágneses terek (0-5 mT) fermentációs folyamatra és az ecet öregedésére gyakorolt hatásait is leírták (Lin et al., 2019).

Szennyezőanyag-eltávolítás
A bioremediáció egyik fő célja a környezetbarát eljárások alkalmazása magas szennyezőanyag-eltávolítási arány mellett. A többféle szennyezőanyag-kategóriával szennyezett területek kihívást jelenthetnek a bioremediáció számára. Ilyen esetekben a mágneses mezők lehetőséget kínálnak a környezetben természetesen jelen lévő baktériumok anyagcseréjének aktiválására, ami a bioremediációs folyamat felgyorsulását eredményezi (Sayqal & Ahmed, 2021). Mágneses térnek (200 mT) való kitettséget követően a szennyezett környezetben természetes módon előforduló Pseudomonas stutzeri, Cupriavidus metalliduras és Rhodococcus equi baktériumok a kiválasztott szennyező anyagok több mint 90%-ának lebontására mutatott képességet. Qu és munkatársai (2018) elektromágneses mező (230-260 mT, 0,3-0,8 V feszültségű elektromos tér) alkalmazásával mutatták ki a trágyában lévő lignocellulóz anaerob lebontásának potenciális javulását egyidejű biogáztermeléssel. A cellulóz lebontási sebessége 125%-kal, a lignin lebontási sebessége pedig 203%-kal nőtt. A szerzők szerint ez az anaerob bioremediációs technológia nemcsak a környezetszennyezési problémákat kezeli, hanem biogázt és kiváló minőségű műtrágyát is termel. Egy másik terület, amelyet eddig csak korlátozottan vizsgáltak, az olaj biológiai eltávolításának fokozásának lehetősége a környezetbe kerülés esetén.
    Szennyvízkezelés
Több tudós szerint a statikus mágneses tér ígéretes innovatív módszer a szerves anyagok biológiai lebontásának és a nitrogén eltávolításának javítására. Hou és munkatársai (2020) aerob és anaerob körülmények között is vizsgálták a szennyvízkezelési folyamatra gyakorolt hatását. A hatást az oxidált/redukált koenzimek jelenlétével és a teljes nitrogénfogyasztással mérték. A szennyvíztisztító reaktorban, miután a biomasszát statikus mágneses térnek tették ki, a nitrogén eltávolítás jelentős növekedését (>80%) figyelték meg a kontrollhoz képest.
Az eukarióta sejtekkel elért kutatási eredmények

Az élelmiszeripar és az etanolgyártás
A Saccharomyces cerevisiae az etanolgyártásban részt vevő legismertebb mikroorganizmus, amelyet évszázadok óta használnak erjesztett italokban (Binninger & Ungvichian, 1997; Anton-Leberre et al., 2010). Az ipari alkoholos erjesztés során alapvető fontosságú az élesztősejtek szaporodási állapotban tartása és a növekedésüket veszélyeztető stresszes körülmények elkerülése (Sotirios-Spyridon & Kapolos, 2020). Több tudós is vizsgálta a mágneses tér fermentációs folyamatra gyakorolt hatását. Egyes eredmények alapján megfigyelték a rendkívül alacsony frekvenciájú mágneses terek pozitív hatását az etanoltermelésre, beleértve az erjedési idő csökkenését (Perez et al., 2007). Egy másik publikációban feltárták, hogy a statikus és alacsony frekvenciájú mágneses mezőkkel elért pozitív eredményekkel ellentétben a forgó mágneses mező önmagában nem volt képes növelni az etanoltermelést (Kladko et al., 2020). A különböző megfigyelések megerősítik azt a feltételezést, hogy a mágneses tér típusa és erőssége jelentősen befolyásolja az élő szervezetekre kifejtett biológiai hatást (Abo et al., 2019). Magára az alkoholtermékre gyakorolt hatáson kívül lehetőség van arra is, hogy a mágneses mezőt a növényi alapú erjesztési szubsztrátokban jelen lévő mikotoxinok tartalmának szabályozására használják a S. cerevisiae élesztő segítségével, amely képes bizonyos szennyeződéseket lebontani az erjesztés során specifikus élesztőenzimek aktivitása révén (Juutilainen et al., 2011). Ezek az enzimek részt vesznek az oxidatív stresszel szembeni védelemmel és a méregtelenítéssel kapcsolatos sejtfiziológiai folyamatokban (Nathanail et al., 2016), és aktivitásuk mágneses tér alkalmazásával fokozható (Wang et al., 2014). Ezért a S. cerevisiaevel történő alkoholos erjesztés ígéretes módszer a mikotoxin-tartalom csökkentésére (Juutilainen et al., 2011).

Szennyezőanyag-eltávolítás
A talajmentesítés egy másik potenciális, de kevéssé feltárt terület, ahol a mágneses mezők alacsony költségű biotechnológiai fejlesztésként alkalmazhatók. Az élesztő- és prokarióta szervezetekben használt mezőkhöz képest a növényekben vizsgált mágneses mezők sokkal magasabbak (100-400 mT), és az alacsonyabb mezők nem bizonyultak eléggé hatékonynak. Több tanulmány is megfigyelte a mágneses mezők jótékony hatását a fémekkel szennyezett talajok fitoremediációs folyamatára. Az eredmények azt mutatják, hogy a mágneses mezők alkalmazása javítja a talaj remediációs hatékonyságát, a talaj teljes kadmium-tartalma (38,9%) és biológiailag elérhető kadmium-tartalma (27,3%) jelentősen csökkent. Emellett kétféle rizsszem kadmium-tartalma is jelentősen csökkent (Ganeva et al., 2014). További kutatások kimutatták, hogy a mágneses térrel előkezelt magokból termesztett növények 29-250%-kal több fém (réz, kadmium, higany, ólom, cink, króm) felhalmozására képesek (Luo et al., 2019). Gazdasági szempontból a fitoremediációval kapcsolatos költségek a felhasznált növények öntözési igényével kapcsolatosak. A hosszan tartó szárazság befolyásolhatja a transzspirációs sebességet és a talajból történő kadmium-elvonás hatékonyságát, ami oxidatív károsodást idézhet elő a növényi sejtekben. Yang és munkatársai (2021) arról számoltak be, hogy a vetőmagok mágneses mezővel történő előkezelése segített a növényeknek a 3-10 napos szárazság leküzdésében, és pozitív hatással volt a fitoremediációs folyamatra, a biomassza termelésre és a pigmentszintre, így enyhítve a szárazság okozta káros hatásokat. Egy másik gazdasági kihívás az egész növények betakarítása a remediáció befejezése után. A föld feletti részek, például a levelek és a szárak betakarítása lényegesen egyszerűbb. Ezen eredmények alapján megállapítható, hogy a magvak vagy egész növények mágneses mezővel való kezelése új gazdasági stratégiává válhat a fitoremediáció hatékonyságának növelésére. A növényekre gyakorolt közvetlen hatás mellett a szennyvízből származó baktériumok és a Scenedesmus obliquus mikroalga közötti szimbiózis kapcsolatát használó innovatív megközelítést javasoltak a szennyvízkezelés javítására, statikus mágneses tér alkalmazásával együtt (Fang et al., 2021). Az alga-baktérium szimbiózis rendszer fokozhatja az oldott oxigén termelését, ezáltal elősegítve a baktériumok növekedését és a szennyvízben lévő szennyező anyagok katabolizmusát.
Az élő szervezetek ipari felhasználása környezetbarát alternatívát kínál a hagyományos módszerek és kémiai szintézisek helyett, a biotechnológiai folyamatok ellenőrzése azonban jelentős kihívások elé állítja a mai iparágakat. A biológiai rendszerek összetettsége, a szervezetek és a körülmények változékonysága, a nemlineáris dinamika, az ismeretek hiánya, a méretnövelési nehézségek, a költségek, az időbeli korlátok, az etikai és biztonsági aggályok, valamint a biotechnológia kiterjedt ipari alkalmazásai mind hozzájárulnak a folyamatszabályozás összetettségéhez. E kihívások kezelése érdekében a biotechnológiai folyamatok ellenőrzésének fogalma magában foglalja a tervezett eljárás betartásának biztosítását, a felmerülő problémák megoldását, valamint a biztonság és a környezetvédelem biztosítását. Összefoglalva, az elektromágneses mezők használata ígéretesnek tűnik a prokarióta szervezeteket érintő különböző ipari alkalmazások javítására. Az eukarióta szervezetekkel összehasonlítva a prokarióta szervezetek olyan előnyöket kínálnak, mint az egyszerűbb sejtstruktúrák, a környezeti változásokra adott gyors válaszok és a széles körű ipari alkalmazások, ami a kutatások növekedéséhez vezetett.
Forrás:
Sincak, M., Luptakova, A., Matusikova, I., Jandacka, P., & Sedlakova-Kadukova, J. (2023). Application of a Magnetic Field to Enhance the Environmental Sustainability and Efficiency of Microbial and Plant Biotechnological Processes. Sustainability, 15, 14459.
Zhang, B., & Tian, L. (2020). Reactive Oxygen Species: Potential Regulatory Molecules in Response to Hypomagnetic Field Exposure. Bioelectromagnetics, 41, 573–580.
Saliev, T., Begimbetova, D., Masoud, A. R., & Matkarimov, B. (2018). Biological effects of non-ionizing electromagnetic fields: Two sides of a coin. Prog. Progress in Biophysics and Molecular Biology, 141, 25–36.
Dabros, M., Schuler, M. M., & Marison, I. W. (2010). Simple control of specific growth rate in biotechnological fed-batch processes based on enhanced online measurements of biomass. Bioprocess and Biosystems Engineering, 33, 1109–1118.
Sedlakova-Kadukova, J. (2022). Microorganisms in Metal Recovery—Tools or Teachers? Chapter 4, Microbial Syntrophy Mediated Eco- Enterprising, Developments in Applied Microbiology and Biotechnology; Academic Press: New York, 21, 71–86.
Panchal, T. M., Patel, A., Chauhan, D., Thomas, M., & Patel, J. V. (2017). A methodological review on bio-lubricants from vegetable oil based resources. Renewable and Sustainable Energy Reviews, 70, 65–70.
Luptakova, A., Macingova, E., Slesarova, A., Ubaldini, S., & Abbruzzese, C. (2007). Solubilization and immobilization of toxic metals by bacteria (Slovak Republic and Italy). Environmental Sciences, 38326245.
Sedlakova-Kadukova, J., Marcincakova, R., Mrazikova, A., Willner, J., & Fornalczyk, A. (2017). Closing the Loop: Key Role of Iron in Metal-Bearing Waste Recycling. Archives of Metallurgy and Materials, 62, 1459–1466.
Dev, S., Sachan, A., Dehghani, F., Ghosh, T., Briggs, B. R., & Aggarwal, S. (2020). Mechanisms of biological recovery of rare-earth elements from industrial and electronic wastes: A review. Chemical Engineering Journal, 397, 124596.
Zhang, S., Yan, L., Xing, W. J., Chen, P., Zhang, Y., & Wang, W. D. (2018). Acidithiobacillus ferrooxidans and its potential application. Extremophiles, 22, 563–579.
Zhang, S., Yan, L., Li, H., & Liu, H. (2012). Optimal conditions for growth and magnetosome formation of Acidithiobacillus ferrooxidans. African Journal of Microbiology Research, 6, 6142–6151.
Lu, H., Wang, X., Hu, S., Han, T., He, S., Zhang, G., He, M., & Lin, X. (2020). Bioeffect of static magnetic field on photosynthetic bacteria: Evaluation of bioresources production and wastewater treatment efficiency. Water Environment Research, 92, 1131–1141.
Panda, S. (2020). Magnetic separation of ferrous fractions linked to improved bioleaching of metals from waste-to-energy incinerator bottom ash (IBA): A green approach. Environmental Science and Pollution Research, 27, 9475–9489.
Wei, X., Liu, D., Huang, W., & Lei, Z. (2020). Simultaneously enhanced Cu bioleaching from E-wastes and recovered Cu ions by direct current electric field in a bioelectrical reactor. Bioresource Technology, 298, 122566.
Cui, X. L., Zuo, H. E., & Wen, J. K. (2017). The Effect of pH on Bioleaching of Deerni Pyrite Roasting Residues as Magnetic Materials. Key Engineering Materials, 730, 226–230.
Yan, L., Da, H. Y., Zhang, S., López, V. M., & Wang, W. D. (2017). Bacterial magnetosome and its potential application. Microbiological Research, 203, 19–28.
Lin, L., Wang, X., & Cui, H. (2019). Synergistic efficacy of pulsed magnetic fields and Litseacubeba essential oil treatment against Escherichia coli O157:H7 in vegetable juices. Food Control, 106, 106686.
Lucena, G. N., dos Santos, C. C., Pinto, G. C., Piazza, R. D., Guedes, W. N., Júnior, M. J., de Paula, A. V., & Marques, R. F. C. (2020). Synthesis and characterization of magnetic cross-linked enzyme aggregate and its evaluation of the alternating magnetic field (AMF) effects in the catalytic activity. Journal of Magnetism and Magnetic Materials, 516, 167326.
Mouhoub, R. B., El May, A., Boujezza, I., Sethom, M. M., Feki, M., & Landoulsi, A. (2018). Viability and membrane lipid composition under a 57 mT static magnetic field in Salmonella Hadar. Bioelectrochemistry, 122, 134–141.
Xu, F., Wang, B., Hong, C., Telebielaigen, S., Nsor-Atindana, J., Duan, Y., & Zhong, F. (2019). Optimization of spiral continuous flow-through pulse light sterilization for Escherichia coli in red grape juice by response surface methodology. Food Control, 105, 8–12.
Alvarez, D. C., Pérez, V. H., Justo, O. R., & Alegre, R. M. (2006). Effect of the extremely low frequency magnetic field on nisin production by Lactococcus lactis subsp. lactis using cheese whey permeate. Process Biochemistry, 41, 1967–1973.
Sayqal, A., & Ahmed, O. B. (2021). Advances in Heavy Metal Bioremediation: An Overview. Applied Bionics and Biomechanics, 2021, 149.
Qu, M., Chen, J., Huang, Q., Chen, J., Xu, Y., Luo, J., Wang, K., Gao, W., & Zheng, Y. (2018). Bioremediation of hexavalent chromium contaminated soil by a bioleaching system with weak magnetic fields. International Biodeterioration & Biodegradation, 128, 41–47.
Hou, L., Liu, Y., Fan, S., & Li, J. (2020). Magnetic field enhanced denitrification efficiency of immobilized bacterial particles. Water Science and Technology, 81, 622–629.
Anton-Leberre, V., Haanappel, E., Marsaud, N., Trouilh, L., Benbadis, L., Boucherie, H., Massou, S., & François, J. M. (2010). Exposure to high static or pulsed magnetic fields does not affect cellular processes in the yeast Saccharomyces cerevisiae. Bioelectromagnetics, 31, 28–38.
Binninger, D. M., & Ungvichian, V. (1997). Effects of 60 Hz AC magnetic fields on gene expression following exposure over multiple cell generations using Saccharomyces cerevisiae. Bioelectrochemistry and Bioenergetics, 43, 83–89.
Sotirios-Spyridon, V., & Kapolos, J. (2020). Factors affecting yeast ethanol tolerance and fermentation efficiency. World Journal of Microbiology and Biotechnology, 36, 818.
Perez, V. H., Reyes, A. F., Justo, O. R., Alvarez, D. C., & Alegre, R. M. (2007). Bioreactor Coupled with Electromagnetic Field Generator: Effects of Extremely Low Frequency Electromagnetic Fields on Ethanol Production by Saccharomyces cerevisiae. Biotechnology Progress, 23, 1091–1094.
Kladko, D. V., Zakharzhevskii, M. A., & Vinogradov, V. V. (2020). Magnetic Field-Mediated Control of Whole-Cell Biocatalysis. The Journal of Physical Chemistry Letters, 11, 8989–8996.
Abo, B. O., Gao, M., Wang, Y., Wu, C., Ma, H., & Wang, Q. (2019). Lignocellulosic biomass for bioethanol: An overview on pretreatment, hydrolysis and fermentation processes. Reviews on Environmental Health, 34, 57–68.
Juutilainen, J., Höytö, A., Kumlin, T., & Naarala, J. (2011). Review of possible modulation-dependent biological effects of radiofrequency fields. Bioelectromagnetics, 32, 511–534.
Nathanail, A. V., Gibson, B., Han, L., Peltonen, K., Ollilainen, V., Jestoi, M., & Laitila, A. (2016). The lager yeast Saccharomyces pastorianus removes and transforms Fusarium trichothecene mycotoxins during fermentation of brewer’s wort. Food Chemistry, 203, 448–455.
Wang, Y., Zhao, W., Hao, J., Xu, W., Luo, Y., Wu, W., Yang, Z., Liang, Z., & Huang, K. (2014). Changes in biosynthesis and metabolism of glutathione upon ochratoxin A stress in Arabidopsis thaliana. Plant Physiology and Biochemistry, 79, 10–18.
Ganeva, V., Galutzov, B., & Teissie, J. (2014). Evidence that Pulsed Electric Field Treatment Enhances the Cell Wall Porosity of Yeast Cells. Applied Biochemistry and Biotechnology, 172, 1540–1552.
Luo, J., He, W., Xing, X., Wu, J., & Gu, X. S. (2019). The phytoremediation efficiency of Eucalyptus globulus treated by static magnetic fields before sowing. Chemosphere, 226, 891–897.
Yang, P., Gan, T., Pi, W., Cao, M., Chen, D., & Luo, J. (2021). Effect of using Celosia argentea grown from seeds treated with a magnetic field to conduct Cd phytoremediation in drought stress conditions. Chemosphere, 280, 130724.
Fang, D.-D., Zhang, L.-Z., & Wang, Q. (2021). Effects of Superparamagnetic Nanomaterials on Soil Microorganisms and Enzymes in Cadmium-Contaminated Paddy Fields. Huan Jing ke Xue Huanjing Kexue, 42, 1523–1534.