Hírek

2023 első negyedévében az EU-ban az üvegházhatású gázok kibocsátása összesen 941 millió tonna CO2-egyenértéket tett ki, ami 2,9%-os csökkenés 2022 azonos negyedévéhez (969 millió tonna CO2-egyenérték) képest. Ugyanebben az időszakban az EU bruttó hazai terméke (GDP) 1,2%-kal nőtt. 2023 első negyedévében a legnagyobb ÜHG-kibocsátó gazdasági ágazatok a "háztartások" (24%), a "feldolgozóipar" (20%), a "villamos energia, gázellátás" (19%) és a "mezőgazdaság" (13%) voltak, ezt követi a "szállítás és tárolás" (10%). (1. ábra)

1. ábra:  A gazdasági ágazatok szerinti ÜHG-kibocsátás és a GDP az EU-ban 2020 I. negyedéve és 2023 I. negyedéve között

A kibocsátások 2023 első negyedévében szinte az összes uniós országban csökkentek 2022 első negyedévéhez képest, kivéve Írországot (+9,1%), Lettországot (+7,5%), Szlovákiát (+1,9%), Dániát (+1,7%), Svédországot (+1,6%) és Finnországot (+0,3%), ahol növekedtek. Az EU-tagok ezen csoportjának GDP-je is növekedett. Az ÜHG-kibocsátás legnagyobb csökkenését Bulgáriában (-15,2%), Észtországban (-14,7%) és Szlovéniában (-9,6%) regisztrálták.

A kibocsátásukat csökkentő 21 uniós ország közül csak 6-ban csökkent a GDP (Csehország, Észtország, Litvánia, Luxemburg, Magyarország és Lengyelország), ami azt jelenti, hogy 15 uniós ország (Portugália, Horvátország, Belgium, Málta, Franciaország, Spanyolország, Hollandia, Németország, Ausztria, Románia, Olaszország, Ciprus, Görögország, Szlovénia és Bulgária) úgy csökkentette a kibocsátását, hogy eközben növelte a GDP-jét. (2. ábra)

​​​​​​​

2. ábra:  Az ÜHG-kibocsátás és a GDP változása az EU-ban 2023 I. negyedévében az előző év azonos negyedévéhez képest

Forrás:
 – https://ec.europa.eu/eurostat/en/web/products-eurostat-news/w/ddn-20230816-1